Örömteli élet Percek 6.rész- A mérgező szülőtől a démon szülőig

Susan Foward a Mérgező szülő c. könyv írója azt mondja: Szüleink mentális és emocionális magvakat ültetnek el bennünk- magvakat amelyek velünk együtt fejlődnek és növekednek.

Egyes családokban ezek a szeretet, a tisztelet és a függetlenség magvai, sok más családban azonban a félelemé, a kényszeré, és a bűntudaté.

Blogbejegyzésemben  a mérgező szülőkről és a démon szülőkről lesz szó!

Azon túl, hogy megnézzük, hogy hogyan működnek az ilyen szülők, szó lesz arról is, hogy milyen következményekkel jár, ha valaki mérgező, vagy démon szülő gyermekeként nevelkedett, és természetesen megnézzük azt is, hogy hogyan lehet változtatni, hogyan tudjuk elérni azt, hogy megszabaduljunk a mérgező, démon szülők káros hatásaitól, illetve annak következményeitől!

 

Az elég jó szülő

 

Mielőtt belevágnánk a mérgező és démon szülők témájába, azért azt fontosnak tartom elmondani, hogy természetesen, ahogy tökéletes ember sincs, tökéletes szülő sincsen, és nincs is ezzel semmi baj. Nem kell tökéletesnek lennie egy szülőnek ahhoz, hogy gyermeke egészséges és boldogságra képes legyen. Elég csak elég jónak lenni.

Ide kapcsolódik Donald Winnicott elég jó anya kifejezése, ha szülő vagy nagy valószínűséggel hallottad már ezt a kifejezést!

Winnicott szerint az elég jó anya érzékeli és kielégíti gyermeke testi-lelki szükségleteit, viszont annyit ad, amennyire a gyermeknek szüksége van, és amikor eljön annak az ideje, hagyja, hogy a gyermek maga küzdjön meg nehézségeivel, pl. kisbabák esetén nem adom oda az elgurult játékot, hanem engedem, hogy a gyermek maga másszon érte, ezáltal megélheti azt, hogy bizony ő képes önállóan cselekedni.

Az elég jó anya gyermeke tehát egyszerre élheti át a szabadságot és a biztonságot!

Az igazság az, hogy sajnos nem minden gyermeknek lehet ebben része, melynek súlyos következményei vannak az érintettek jövőjére nézve.

Majd meg fogjuk nézni ezt is, hogy milyen következményei vannak annak, ha valaki mérgező szülő gyermekeként nőtt fel!

 

 

 

 

A mérgező szülő

 

Mikor mondhatjuk azt, hogy egy szülő mérgező?

Susan Forward amerikai pszichológus, családterapeuta Mérgező szülők c. könyvében olvashatunk arról is, hogy milyen kötelességei vannak egy szülőnek, ide tartozik ugye az, hogy a szülőnek kötelessége ellátni a gyermek érzelmi és fizikai szükségleteit, kötelessége megóvni a fizikai bántalmazásoktól, valamint az érzelmi sérülésektől is, és fontos feladata a szülőnek az is, hogy morális, és etikai útmutatást nyújtson gyermekének.

Alapjában véve a mérgező szülőkről azt mondható el, hogy nem képesek kielégíteni gyermekük szeretet és figyelem iránti szükségleteit, és mindeközben olyan rombolásokat okoznak, amelyek jelentősen rányomják a bélyeget a gyermek későbbi életére.

A mérgező szülők több típusát különböztetjük meg, a következőkben ezekről a típusokról lesz szó!

 

 

1.Elvált szülő

 

Válás esetén a gyermekekben akarva-akaratlanul is megfogalmazódik a kérdés, hogy vajon ők tehetnek-e arról, hogy a szüleik kapcsolata így alakult. Én magam is szoktam találkozni olyan gyerekekkel, akik önmagukat hibáztatják a szüleik válása miatt.

Tovább fokozza a helyzetet az, ha valamelyik szülő a válást követően távol kerül gyermekétől, akkor ezzel azt az érzést keltheti a gyermekben, hogy ez azért alakult így, mert ő nem méltó a szülei szeretetére.

Az sem ritka jelenség, amikor a válás folyamata során a szülők bevonják a gyermeket a játszmáikba, és a gyermeket az egyik szülő szövetségesévé teszi, vagyis ennek során igyekszik a másik szülő ellen hangolni, biztatni, mikor milyen eszközök és módszerekkel befolyásolni őt.

 

2.Alkalmatlan szülő

 

Az ilyen szülő azt várja gyermekétől, hogy felnőttként működjön, viselkedjen, aminek persze egy gyermek nem tud eleget tenni, de mivel Gyermekként még nem látják át azt, hogy olyan dolgot várnak tőle szülei, aminek lehetetlen eleget tenni, ezért folyamatosan a kudarc és bűntudat érzésével küzdenek.

 

 

 

 

3.Istenszerű szülők

 

Az ilyen szülő viselkedésével azt a hitet ülteti el gyermekiben miszerint a gyermek rossz, értéktelen, viszont ő, mint szülő, tökéletes, erős, jó.

 

4.Irányító szülő

 

Ebben az esetben a szülő részéről egy erős birtoklás, irányítás jelenik meg, és általában mindez az aggodalom köntösébe bújtatva. Gyakran hangzik el tőlük, a De én csak jót akartam mondat.

 

5.Rivalizáló szülő

 

Ahogy az az elnevezésben benne is van az ilyen szülő rivalizál gyermekével, olyan, mintha azt élné meg a szülő, hogy ha gyermekének sikerül valami, a gyermeke eléri, amit nagyon szeretne, azzal a szülő válna kevesebbé, ő veszítenek el valamit.

 

6.Maximalista szülők

 

Ők azok, akik irreális elvárásokat állítanak gyermekükkel szemben, amelynek képtelen eleget tenni. Az ilyen körülmények közt nevelkedő  gyermekek rendkívüli módon igyekeznek megfelelni, és elnyerni szüleik elismerését, de sajnos ezt lehetetlen.

 

7.Szenvedélybeteg szülők

 

Sok esetben a probléma tagadásával találkozunk, vagyis a család tagjai még abban az esetben is tagadják a problémát, pl. azt hogy a családtagnak problémája van az alkohollal, amikor már az teljesen nyilvánvaló.

A családtagok gyakran megmentő szerepet igyekeznek betölteni.

 

8.Fizikailag bántalmazó szülő

 

Tudjuk azt, hogy nincs olyan gyermek, és olyan cselekedet, amit veréssel kellene büntetni. Azonban azok a gyermekek, akik fizikailag bántalmazva van nagyon gyakran érzik úgy, hogy jogosan kapták, amit kaptak. Ők valóban rosszak, és megérdemlik a verést.

 

9.Szexuális bántalmazás

 

A bántalmazás legkegyetlenebb formája a szexuális bántalmazás.

Munkám során találkoztam, és találkozok olyan személyekkel, akik sajnos átéltek szexuális abúzust, valamilyen formában megjelenik a történetükben az, hogy féltek segítséget kérni akkoriban amikor ezt a szörnyűséget átélték, mert az esetek többségében családtag által szenvedték ezt el, és azt tartották szem előtt, hogy, ha kiderül ami történt, akkor széthull a család, vagy milyen nagy fájdalmat fog átélni pl. az anya.

 

A típusok után szedjük össze akkor azt, hogy milyen általános jellemzőkkel rendelkeznek a mérgező szülők!

 

 

 

A mérgező szülő jellemzői

 

Az egyik lényeges jellemzője az, hogy a mérgező szülő érzelmileg elérhetetlen, a gyermek érzelmi szükségleteit nem tudják kielégíteni. Ennek következtében a gyermek nem érzi azt, hogy ő fontos szüleinek, őt szeretik, ezzel együtt a biztonságérzetet sem éli meg az ilyen gyermek.

 

Ennek hátterében állhat az, hogy a szülők maguk is komoly problémákkal küzdenek, ami teljes figyelmüket leköti, vagy gyakran arról van szó, hogy a munka áll annak hátterében, hogy nem jut elég idő, nem kap elég figyelmet egy gyermek, és lehet találkozni olyan esettel is, amikor a szülő saját gyermekkori sérelmei állnak annak hátterében, hogy nem tudja szeretni gyermekét.

 

Egyébként az is közrejátszik olykor, hogy a szülő nem tudja elfogadni azt a gyermeket, akit ő kapott. Ugye általában a szülőkben él egy vágy, a gyermek nemével kapcsolatban, van, aki kislányt szeretne, más inkább kisfiúra vágyik.  Ezzel együtt a leendő gyermekünk külsejével kapcsolatban is fogalmazódhatnak meg vágyak, van aki szőke egyenes hajú, más barna göndör hajú kislányról álmodik, van aki annak örülne, ha gyermeke hangszeren játszanak, míg más annak, ha gyermeke sportolna, táncolna…. később pedig ugyanígy lehetnek elképzeléseink gyermekünk hivatásával, és leendő párjával kapcsolatban is.

 

Viszont az a helyzet, hogy egyáltalán nem biztos, hogy olyan gyermeket kapunk, aki elképzeltünk, akit megálmodtunk magunknak.

 

Voltak, vannak olyan Klienseim, akik elmondták, hogy szüleik rendszeresen kritizálták, megszégyenítették, csak azért, mert így akarták elérni azt, hogy gyermekük olyanná váljon, amilyennek ők elképzelték.

 

Azt gondolom, hogy  már az eddig elmondottak is épp elegendőek lennének, pláne ha Te nem éltél át olyanokat, amikről szó volt… de az az igazság, hogy lehet még ezt a helyzetet tovább fokozni….ugyanis nem csak mérgező szülőkről beszélünk a pszichológiában, hanem ott vannak a démoni szülők is.

 

 

 

 

 

A démon szülő

 

Maga az elnevezés Eric Berne nevéhez kapcsolódik, ő volt az, aki azt mondta, hogy a démon szülő tulajdonképpen úgy viselkedik, mintha a saját testvérét nevelné, mégpedig egy olyan testvért, akit saját maga utál.

 

De mi állhat ennek a viselkedésnek a hátterében?

 

Legfőképpen az, hogy a szülő érzelmileg nem nőtt fel, és nem tudja átadni a helyet gyermekének, ezáltal gyermeke ellendrukkere, aki mindeközben rivalizál saját gyermekével.

Vagyis… van olyan szülő, aki nem tud örülni gyermeke sikereinek, sőt mi több, irigységet érez gyermeke siekrei láttán, és azért drukkol, hogy esetlegesen ne sikerüljön elérnie gyermekének azt, amit szeretne, amire vágyik.

 

Az áll emögött, hogy az egészséges személyiségű felnőtt úgy gondolkodik, hogy köteles gondoskodni gyermekéről, felelős érte, felelős gyermeke boldogulásáért. Szülőként feladata az, hogy támogassa gyermekét.

 

A démon szülő azonban saját lázadó gyermek énjéből merítkezik, olyan, mintha esetében hiányozna a gondoskodó énrész.

 

Ennek az énrésznek a hiánya sok esetben onnan ered, hogy az ilyen szülő maga is démon szülő gyermekeként nőtt fel, másfél, két éves kor körül olyan trauma áldozataivá válhattak, amely megakadályozta az együttérzés képességének egészséges kialakulását.

 

 

 

 

 

 

Nem minden gyermek válik áldozattá!

 

Nagyon érdekes egyébként az, hogy, ha egy démon szülőnek van két, három gyermeke, nem fog minden gyermek áldozatává válni, sok esetben találkozhatunk azzal, hogy csak elsőszülött gyermek lesz az áldozat, vagy az a gyermek, aki gyengébb, érzékenyebb, kevésbé harcoló típus.

 

Az ilyen szülő gyermekében állandósul a szégyen, bűntudat, alkalmatlanság érzése, ami felnőttkorban is jelentősen rányomja bélyegét a mindennapokra.

 

A démon szülő gyermekei felnőttként komoly önértékelési problémákkal küzdenek, aminek a gyermekként megélt állandó kritizálás az alapja. A kudarctól való fokozott félelem is jellemző rájuk, illetve nyilvánvaló, hogy a kötődés tekintetében is mutatnak eltéréseket egy olyan személyhez képest, akit szeretet és érzelmi biztonság vett körül gyermekkorában. Ezek a problémák akár a magasabb szintű szorongást is eredményezhetnek.

 

Sajnos sok esetben fordul elő az, hogy egy ilyen körülmények között nevelkedett személy, élete során nem tudja elérni azt, amit szeretne, nem tudja megvalósítani azt, amihez egyébként meg vannak a képességei, mert mindig ott kattog az agyában, illetve ott csengenek füleikben azok a szavak, amiket a szüleiktől hallottak: miszerint soha nem lesz belőlük semmi, nem viszik semmire, képtelen elérni amit szeretnének. Ezek a mondatok azért jelentős törést tudnak okozni az önmegvalósítás terén.

 

Nem beszélve arról ugye, hogy sokszor az is megfigyelhető, hogy a szüleink által elhangzottak egyfajta önbeteljesítő jóslatként működnek, és nem tudatosan ugyan de valóra váltjuk azt, amit mondanak, pl. valóban nem sikerül befejezni az egyetemet, nem vesznek fel álmaink munkahelyére és még sorolhatnánk.

 

Van-e kiút?

 

Nincsenek könnyű helyzetben azok, a mérgező és démon szülő gyermeki, de elérhető az, hogy a lelki sebek gyógyulni kezdjenek!

 

Ebben nagyon nagy segítségükre lehet a pszichológussal megélt kapcsolat, amely során megtapasztalhatják azokat a fontos tényezőket, amiket otthon nem kaptak meg szüleiktől, és melyek már önmagukban véve is pozitív hatással van a lelki állapotunkra, egészségi állapotunkra.

 

Gondolok itt pl. a feltétel nélküli elfogadásra. Ugye pszichológusként feladatom feltétel nélkül elfogadni a másikat, nagyon fontos az is, hogy a kapcsolat kölcsönös bizalmon alapul, egy bizalomteljes légkör veszi körül az üléseket, amelyek során önmagam lehetek, nyíltan, őszintén megélhetem az érzéseim. Ha úgy van sírhatok, örülhetek, lehetek dühös, frusztrált, és akár lázadhatok is.

 

Itt az érzések felsorolása kapcsán, szeretnem kiemelni a dühöt!

 

A “gyógyulás” folyamatában nagyon fontos az, hogy a személy tudja megélni azt a dühöt, amit az évek hosszú során magába fojtott, elnyomott, nem mutathatott.  (Az már mindig egy pozitív jel, amikor a Kliens elkezd lázadni, mert lázadni.)

 

A “gyógyulás” folyamatában jelentős az is, hogy az illető a kialakult maladaptív megküzdési módok helyett, mint pl. az érzelmek elfojtása, saját szükségletek fokozott háttérbe szorítása, túlzott alárendelődés, vagy a túlzott visszahúzódás, fokozott konfliktuskerülés helyett, egészséges megküzdési módokat tudjon kialakítani.

Kemény lelki munkát igényel mindez, de szerencsére nem lehetetlen, amit munkám során is tapasztalok!

 

 

Hogyha kérdés merült fel benned sorozatom mai részének témájával, az általam leírtakkal kapcsolatban, szeretettel várom kérdésed akár Instagramon, vagy az info@oromtelielet.com címen!

Találkozzunk legközelebb is, Örömteli napokat kívánok!

Viki

 

Felhasznált irodalom:

Susan Forward (2019): Mérgező szülők. Háttér Kiadó Kft., Budapest

 

Play Video

Ha hasznosnak találtad a hanganyagot, oszd meg bátran ismerőseiddel is!

Share on facebook
Facebook
Share on email
E-mail
Share on whatsapp
WhatsApp
Share on linkedin
LinkedIn

Iratkozz fel, hogy értesülhess a legújabb bejegyzésekről!

Nézd meg, a többi Örömteli Élet Percek bejegyzést is!